home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9547
/
EDI.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-02-16
|
6KB
|
90 lines
@VElektronikus adatcsere@N
@VA papírmentes ügyvitelért@N
A DAT '95 konferencia egyik szekciója az EDI és EDIFACT
európai és magyarországi helyzetével foglalkozott. Mit is
takarnak e rövidítések? Az irodai élet okmányait -- amelyek
jelenleg túlnyomórészt papíron is megjelennek --
elektronikus, szabványosított formában, számítógépek
segítségével is lehet továbbítani. Elektronikus adatcserérôl
vagy EDI-rôl (Electronic Data Interchange) beszélünk, amikor
egy számítógép kitölt egy szabványos elektronikus ûrlapot,
és a keletkezett okmányt elküldi egy másik számítógépnek,
amely azt feldolgozza. Az EDI-t alkalmazó partnereknek
elôre, félreérthetetlenül tisztázniuk kell egymás között az
elektronikus üzletkötés összes lehetséges feltételét. Ehhez
nyújt segítséget az UN/EDIFACT, az elektronikus adatcserének
az ENSZ által 1987-ben kidolgozott világszabványa. Az
EDIFACT-hoz igazodva olyan adatkommunikáció bonyolítható le,
amelynek tartalma a világ összes felhasználójának ugyanazt
jelenti, a nyelvtôl és az alkalmazott számítógéptôl
függetlenül.
@KCsapodi Csaba,@N a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi
Minisztérium fôosztályvezetôje bevezetô elôadásában
kiemelte, hogy a GSM indulásához hasonlóan kedvezô
idôpontban vagyunk az EDI bevezetéséhez. Ki kell használni
azt a szûk idôrést, ami az egyesülô Európában elôbb-utóbb
megkövetelt kötelezô alkalmazásig rendelkezésünkre áll.
Nyugat-Európában az EDI a bevezetés szakaszában van, így már
kipróbált, kész rendszereket lehet átvenni. A magyar
technikai lemaradás ""elônye", hogy mások már kidolgozták a
különbözô célokra szolgáló legjobb adatszerkezeteket, így
azok könnyen átvehetôk. A felhasználók tehát rövid idôn
belül élvezhetik az EDI nyújtotta elônyöket: csökkennek az
ügyviteli költségek; a megfelelô helyre és megfelelô idôben
érkezô hibátlan információ segíti az áru gyorsabb
szállítását, a raktárkészlet és az élômunka minimalizálását.
Annak ellenére, hogy a KHVM több okból is támogatja az
EDI elterjedését -- a vasútnál például rengeteg papírt kell
továbbítani; a távközlési gerinchálózat jobb kihasználtságú
lesz -- a bevezetés nagyon lassan halad. Ennek egyik oka
lehet, hogy a magyar tulajdonrésszel is rendelkezô külföldi
cégeknél (péládul a Deutsche Telekomnál) sem vezették még be
az EDI-t. További akadály, hogy hiányosak a papírmentes
ügyintézés keretfeltételei. Megfelelô jogi, szabványosítási
háttérre van szükség, s elengedhetetlen az informatikai
cégek és az állam együttmûködése.
@KHalász Gyula,@N a KHVM fôtanácsadója részletesen
ismertette az EDI üzenetek felépítését. Jó hír, hogy
elkészült az EDIFACT szabvány magyar változata MSZ ISO 9735
néven, s az üzenetek alapegységeit leíró Alapelemtár
magyarítása is folyamatban van.
@KViszkei György@N (CSAOSZ) az EDIFACT szállító--vevô
kapcsolatra kidolgozott alkészletének, az EANCOM-nak a hazai
elterjedésével kapcsolatban elmondta, hogy sok cégnél már
bevezették a termékazonosítási kódokat, s elkészültek a
helyazonosítási kódok ajánlásai, bevezetésük csak az
alkalmazókon múlik. Ez azért sürgôs feladat, mert az
integrálódó Európában fontos lesz a termékek származási
helyének igazolása. A világon 1990 óta alkalmazzák az
EANCOM-ot, jelenleg körülbelül nyolcezer forgalmazó
használja, s ez a szám évente megkétszerezôdik.
@KPataki György@N az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumból a
Hunpro (nemzeti kereskedelem-könnyítési és az elektronikus
adatcsere elterjedését támogató program) tevékenységérôl
beszélt. A titkárság több kiadványt jelentetett meg, jó
nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki, s támogatásával
létrejött egy EDI- vel kapcsolatos adatbázis, a Medium. A
rendszer -- amelyet az MTA SZTAKI fejlesztett és üzemeltet
-- 1995. január 1-jétôl áll a felhasználók rendelkezésére.
Jelenleg a Medium az EDIFACT szabványait, a kapcsolódó ENSZ
dokumentumokat és az EDI-vel kapcsolatos publikációkat
tartalmazza. Az adatbázis feltöltése folyamatos. @KBod Judit,@N
az MTA SZTAKI munkatársa elmondta, hogy a Medium
telefonvonalon, X.25-ös hálózaton és Interneten egyaránt
elérhetô az alábbi minimális hardver- és
szoftvereszközökkel: IBM AT-kompatibilis számítógép, Kermit
vagy ennek megfelelô kommunikációs szoftver, minimum 2400
bit/secundum sebességû modem és a modemet kezelô
kommunikációs szoftver.
Az elôadások összegzéseként megállapítható, hogy olyan
globális gazdasági eszközrôl van szó, amelynek gyors
elterjesztése elemi érdeke azoknak a vállalatoknak, amelyek
a jövô EU-piacainak aktív szereplôi kívánnak lenni. Az EDI
elterjedése nem csak pénzkérdés, hanem egyrészt új
szemléletet kíván a gazdaság szereplôitôl, másrészt
megköveteli az államtól a szükséges jogi környezet mielôbbi
megteremtését.
@KBajzik György@N